Elöregedett kazánunkat lényegesen hatékonyabban működő kondenzációs kazánra cserélnénk, de menet közben kiderül, hogy nem elég az új kazán és a hozzá tartozó szerelés árát kifizetnünk, még kéményünket is béleltetni kell, esetleg a korábbi bélést kell újra cseréltetnünk. Ráadásul könnyen lehet, hogy a bélelés és a hozzá kapcsolódó kéményseprői engedély költsége magasabb lesz, mint maga a kazán ára.

Megúszhatjuk a kéménybélelés költségeit kazáncserekor?

Gázkészülékeknél már régóta előírás a tégla kémények utólagos kibélelése, hiszen előtérbe került a biztonság fokozása és a fűtés hatékonysága. Az égéstermékek között jelentős lehet a széndioxid koncentráció. A füst felfele haladva fokozatosan lehűl, páratartalma kondenzálódik és a kémény falán kicsapódik belőle a kénsav. A kicsapódott savak idézik elő a kéménykorróziót. A savas kondenzátum az alacsony hőmérséklet következtében korrodálja a téglát, a betont. Kieszi a habarcsot, ezáltal törmelék potyoghat a kéménybe, szűkítve ezzel a keresztmetszetet. A korrózió következtében a tömörség megbomlik, a réseken keresztül szén-monoxid áramolhat a lakótérbe, amely komoly következményekkel is járhat.

A kondenzációs gázkazánok füstelvezetése egy speciális problémát vet fel. Azon túl, hogy a kéménynek nedvességálló, korrózióálló és 140Pa-ig nyomásálló kell lennie, ha nem külön erre a célra készül a kémény, bélelésekor figyelni kell arra, hogy a kazán számára az égéshez szükséges levegőt kívülről kell bejuttatni. Ez lehet koncentrikus rendszerű kéménybélelés, ahol általában a kéménykürtőn keresztül egy csövön jut be az oxigén egy ventillátor segítségével, az égésterméket pedig egy belső, 80 mm keresztmetszetű cső vezeti el, ahol a belső cső műanyag távtartókkal kerül kitámasztásra. A másik lehetőség az osztott rendszerű kéménybélelés, ahol egy külön csövön keresztül történik a füstgáz elvezetése és a levegő beszívása. Erre főleg akkor lehet szükség, ha nagy a távolság, mert ebben az esetben nem lenne hatékony a levegőbeszívás, vagy ha a dupla bélelést helyszűke akadályozza.

A zárt égésű kazán füstgáz elvezetési hossza 12 és 22 méter között lehet. Ez függ a kazán teljesítményétől. A kazán és a kémény között pedig biztosítani kell a megfelelő lejtést, hogy a kéményben lecsapódó kondenzvíz a kazánba vissza tudjon áramolni.

A kondenzációs kazánra történő váltáskor abban az esetben úszhatjuk meg a kéménybélelést, ha kéményünket korábban már kibéleltettük, és annak anyaga megfelelő a kondenzációs technikához is. Ebben az esetben a levegő beszívására külön csövezést kell készíteni.

Milyen anyagokból készülnek a béléscsövek?

A béléscső anyagának kiválasztása elsősorban a tüzelőanyag fajtájától és a távozó égéstermékek hőmérsékletétől függ. Eszerint lehet:

- alumínium, amely sajnos nem korrózióálló,

- korrózióálló acél, ezek lehetnek merev, valamint flexibilis kivitelűek,

- PPs (műanyag),

- kerámia, melyeknek a korrózióállósága és a hőállósága kitűnő, viszont csak rövid darabokban készül, ezért az összeillesztéseknél a tömörsége bizonytalan,

- saválló acél béléscső,

- vagy a legújabb magyar fejlesztésű csőbélés, a FuranFlex.

A saválló acél béléscső rendszer alkalmas fa, pellet, olaj, szén és gáz üzemű kazánok és kályhák füstgáz elvezetésére, valamint a meglévő tégla kémények biztonságossá tételére.

A FuranFlex egy magyar cég, a Kompozitor Kft. által fejlesztett és gyártott anyag. A lényege, hogy az egyetlen olyan eljárás, amellyel bármekkora és bármilyen kémény bontás nélkül bélelhető. Szilárd, korrózióálló, hőálló.

A FuranFlex csőbélelés tulajdonságai és előnyei

1. Javítja a kazán hatásfokát, csökkenti a gázfogyasztást.

2. 25 év garancia.

3. Követi a kémény alakját, vonalát, felveszi a formáját.

4. Tökéletesen gáztömör és jó hőszigetelésű.

5. Nagy szilárdságú, nem éghető, sima belső felületű.

6. Minden kazán típushoz használható.

Anyaga három rétegből áll: a belső egy hőre lágyuló műanyag, a középső egy hőálló gyantával impregnált üvegszövet, a külső pedig egy műszálból szőtt vékony textilburkolat.

Beépítése: alapvetően más minden kéménybélelési technológiától. Beépítés előtt kamerás kéményvizsgálat történik, majd szükség szerint a kémény kürtője a bekerült törmeléktől, szennyeződéstől megtisztításra kerül. A lágy FuranFlex béléscső ezután behúzásra kerül a kéménykürtőbe. A szakemberek a rögzítéshez alsó és felső állványzatokat használnak. A lágy FuranFlex tömlő kikeményítése történik, amit egy szintén speciális, erre kifejlesztett gőzkazánnal, a forró gőz befúvásával oldanak meg. Ezt követi a végleges kialakítás, felesleges csőhossz levágása és a tüzelőberendezés rákötése.

A kondenzációs gázkazánok kéménybéleléséhez javasolt a FuranFlex-Eco típusú béléscső. Az Eco típusú béléscsövek behúzása és kikeményítése megegyezik a Furanflex technológiával, csak a csatlakozó elemekben van különbség. Több energiát hasznosít, a kilépő égéstermék alacsony hőmérsékletű, ezáltal a kondenzációs víz mennyisége nagy, melynek elvezetése is megoldott. Biztos üzemű, mert a füstgáz elvezetése az időjárástól, a nyílászáróktól, de még az elszívóktól is teljesen független.

A leggyakoribb kéménybélelési eljárás

A leggyakrabban használt kéménybélelési technológia, amikor a már meglévő kéménybe korrózió álló csöveket helyeznek el. Ez azonban nem mindig megoldható.

Gyakori probléma lehet a kéménybéleléskor, hogy a belső kürtő keresztmetszete szűkebb, elhúzások vannak benne, vagy belelógnak a téglák, a vakolat. Ezért a kéménybélelés előtt kéményvizsgálatot kell tartani. Ez általában ipari kamerával történik.

Kéménymarás az alumínium vagy a korrózióálló acél béléscsövek esetén szükséges. A kéménymarással biztosítva van a megfelelő keresztmetszet, valamint a béléscsövek akadálytalanul tudnak a kémény keresztmetszetébe illeszkedni.

A béléscső behelyezése után a szükséges dokumentációkat az illetékes kéményseprő hatóságnak át kell nyújtani, a hatóság a helyszínen a kémény vizsgálata után adja meg a szakvéleményt a kéménybélelésre.